Köszönetnyilvánítás

Ez a könyv a 2003-ban a Sorbonne-on megvédett doktori disszertációmból készült francia kiadás átdolgozott fordítása, amelyért először is franciaországi témavezetőmnek, Pierre Brunelnek, az Université Paris–Sorbonne (Paris IV) professzorának, illetve magyarországi témavezetőmnek, Rónay Lászlónak, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzorának, valamint volt tanítványomnak, a fordítást végző Förköli Gábornak tartozom köszönettel.

Hálával gondolok az ELTE Bölcsészettudományi Karán tanító tanáraim közül különösen Bárdos Lászlóra, aki szemináriumain felkeltette érdeklődésemet Pilinszky János életműve iránt, és aki első lépéseimet a kutatásban figyelemmel kísérte, továbbá a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének kutatóira is, különösen Angyalosi Gergelyre, aki párizsi védésemen vállalta a magyar opponens szerepét, illetve Karafiáth Juditra is, aki érdeklődésével támogatott a munka során.

Köszönettel tartozom Bende Attilának és Hafner Zoltánnak is, akik lehetővé tették, hogy Pilinszky hagyatékát kutassam, és akiknek a segítsége mindig értékes volt számomra. Köszönöm Geoffrey Wexlernek, a New York-i Byrd Hoffman Foundation levéltárosának, hogy segített megismerni Wilson kiadatlan dokumentumait, valamint Alain Ponsarnak, hogy volt szíves bevezetni az Archives Historiques de l’Archevêché de Paris Moubarac-gyűjteményébe.

Szeretettel gondolok munkatársaimra, barátaimra és mindenekelőtt családomra, akik e hosszú munka alatt végig támogattak.

Külön kiemelem a Franciaország magyarországi nagykövetségének kulturális osztályától kapott segítséget, amelynek köszönhetően ösztöndíjhoz jutottam, és számos utazást tehettem kutatásom érdekében.

Végül megköszönöm barátnőmnek, Hélène Brunerie-nek és az Eötvös Collegium francia lektorainak, akik a párizsi École Normale Supérieure-ből érkeztek, Yann-Gaël Amgharnak és Marie-Pierre Hardernek, hogy idejüket nem sajnálva átolvasták értekezésem kéziratát.