Magyar látvány
Artisjus Irodalmi Nagydíj 2018
„Az esszé, mint számtalanszor leírták: szabad műfaj; kötetlen beszélgetésre való invitálás; meghatározhatatlan és megfoghatatlan; kerülgeti a tárgyat, megközelítési módokat keres, a nézőpontok szeszélyes váltakoztatásával és hirtelen váltásokkal egyik tárgyról a másikra; jellemző rá a gondolatmenet cikcakkja, az előadásmód töredezettsége; végtelenül sokfajta megismerésre való képességet rejt magában; a köznapokat filozófiai távlatból, a filozófiai eszméket köznapi szemmel nézi; és, mint tudjuk, a kísérletezés szelleme hatja át; véleményt közöl elsősorban; mérlegelő, kétkedő; próbálja áthágni az akadályokat, amelyek egymástól elválasztják a tudományos, a művészi és a köznapi szférát; és így tovább. Sőt, az esszé semmi más, mint idegenkedés az egyértelmű igenléstől és az egyértelmű tagadástól, vonzódás a kötetlen elmélkedéshez, a meghatározatlan meghatározási kényszeréhez vagy a megfogható megfoghatatlanná tételéhez, és reménykedés, reménykedés a téma gyors megragadásában, ugyanakkor lassú kerülgetésében is, nemkülönben törekvés némely töltelékszó túlzott használatának hol elrejtésére, hol meg kifejezett használatára. Szeretném megidézni a próbálgatás szellemét, szeretnék egymásra vetíteni tudottat és kevésbé tudottat, kétségbe vonni eszményeket, köznapokat szemlélni távlatosan, távlatokat szemlélni köznapian, bújócskázni paradoxonokkal, váltogatni a reflexivitás nézőpontjait stb., s nem utolsósorban egy olyan valóságot körül tapogatni, amelyből a képzelet, elsősorban is a sajátom, fakad. Kötetem hat részből áll, így szerkesztettem meg. De milyen alapon? Elsősorban műfaji alapon, de a műfajokat nem tudnám meghatározni. Másodsorban téma szerint, azzal a kiegészítéssel, hogy az egyes szerkezeti egységek témái egybejátszanak. Harmadsorban az írások modorát, hangját, sőt hangulatát mérlegelve különítettem el őket egymástól.”
L’Harmattan Kiadó – Könyvpont Kiadó, 2017
416 oldal
Kartonborított, ragasztott
ISBN 978-963-414-347-5
3990 Ft
A szerzőről
Berkovits Györgynek 2013–14-ben kétkötetes regénye jelent meg a L’Harmattan Kiadónál, aV. és Ú. (I. Díszcserje (kis)asszony. II. Jelzőművész.) Az Élet és Irodalom kritikusa írta erről a regényről: „Ez a bátor, önfeltárulkozó, egzisztenciális intellektualitás és a rajta keresztül feltárulkozó korpanoráma, nagyszabású, musili igényű, fontos művé avatja Berkovits munkáját.” Legutóbbi regénye a Ckó, a fényképész 2016-ban jelent meg. Ugyancsak az Élet és Irodalom kritikája jegyezte meg: „Berkovits nagyszabású regényformával operál: e mű egyszerre családregény, fejlődésregény, történelmi-szociológiai képeskönyv.” Kiadták regényeit, novelláit, színdarabjait, esszéit és szociográfiáit. Volt középiskolai tanár, újságíró-riporter, szociográfus-szociológus. Dolgozott szerkesztőként négy folyóiratnál, például az eredeti Mozgó Világnál is, amelyet az elmúlt rendszerben betiltottak.
A szerző igen különböző témákba ássa bele magát. Családtagjainak sorsáról írva, szinte hihetetlen, különös és megrendítő tényekről számol be. A nálunk szokásos és honos kibabrálás roppant radikális reakciót vált ki belőle, ugyancsak radikális szerzőket idézve, mint Nietzsche, az író Bernhard és Joyce. Bélsárnak nevezi a hatalmat gyakorlókat, Canetti nyomán. Végigtekint a különböző történelmi korszakok szexuális szokásain, hogy végül a Foucault által használt biohatalom fogalmánál kössön ki. Ábrándozik olyan politikai változásokról, amelyekről csak ábrándozhat, és legfeljebb csupán prédikálhat róluk. Zajszennynek nevezi a nagyvárosi elviselhetetlen zajártalmat, elmeséli, hogyan küzdött ellene abban a házban, amelyben lakott, nem mindennapi bonyodalmakat előidézve. Azt is bebizonyítja, hogy jelen pillanatban már a tömegkultúra, vagyis a szórakoztatóipar a feje tetejére állította a kulturális piramist, tehát a pop-kultúra hívei azt gondolják, hogy ők vannak a csúcson. A 2001. szeptember 11-én megtörtént megrázó terrorista merénylet kapcsán elgondolkozik a mértéken és a világot minden másnál jobban veszélyeztető mértéktelenségen. A címadó esszében megelevenedik 150 év magyar történelme, és hat élpolitikusának csúnyán végződő sorsa. És felteszi a kérdést, mi lesz a most uralkodó hetedikkel. Különben, miután bírál, kétségbe vonja a hagyományos értelmiségi kritika érvényét.
A SZERZŐ ELISMERÉSEI:
- Kapott Magyarország felfedezése-ösztöndíj (1974, 1977)
- Soros-ösztöndíj (1984, 1986);
- Fondation pour une Entraide Intellectuelle Européenne ösztöndíja (1988);
- Eötvös József-ösztöndíj (1989);
- Bethlen Gábor ösztöndíj (1989);
- Budapestért-díj (1993);
- József Attila-díj (2007)
- Artisjus Irodalmi Nagydíj, 2018.
A szerző első szociográfiája Világváros határában címmel jelent meg 1976-ban. A könyv alapján dokumentumfilm készült, mely megtekinthető itt:
Lakihegyiek – Világváros határában 1979
Berkovits György és Lugossy István dokumentumfilmje.
Részlet a könyvből
© 2017 L’harmattan Könyvkiadó Kft.