Miljenko Jergović

Diófa-házikó

„Miljenko Jergovicot választotta meg az évtized legjobb és legtöbbet fordított horvát írójának az egyik legnépszerűbb horvát napilap, a Jutarnji List a közönségszavazatok alapján.”
A Végel László által a Balkán vándoraként aposztrofált szerzőt a történelem pokoli laboratóriuma érdekli, műveiben a történelemről, a történelem sokkhatásairól olvashatunk. Ahogy azt Végel László a Diófa-házikó című regény utószavában írja: „A sokkhatás érthető, hiszen a háború hatalmas és végzetes törést idézett elő, amely után a múlt sem maradhatott a régi, de a jövő sem. Meg kellett nevezni az elvesztett és a kiárusított múltat, amelyben váltakoztak a politikai rendszerek, az uralkodó eszmék; a Monarchiát felváltotta a királyság, a királyságot a szocializmus, a szocializmust a kapitalizmus, közben volt néhány háború, de kiderült, hogy közben minden kiárusítottak, a nyugati eszméket ugyanúgy, mint a kommunizmust. Ez volt a történelmi vákuum sokkhatása, ezt a vákuumot kellett újra benépesíteni.`` (Litera.hu)

A horvát irodalom egyik legrangosabb kortárs alkotójának regényében egy népes dubrovniki család tragikus 20. századi történetét követhetjük nyomon. A sokszínű etnikai közegben játszódó, teljes női és férfi sorsokat kibontó novellaszerű történeteket olvasva elénk tárul az „ex-Jugoszláviák” történelmének teljes panorámája. A fordítva számozott fejezetekben több mint száz évet lépdelünk vissza az időben a délszláv háborútól a Tito-korszakon és két világháborún át a Monarchia annektálta Bosznia és Hercegovina időszakáig, emblematikus helyszínek során át: rendőrségi irattárban és kihallgatószobában, kórházban, elmegyógyintézetben, vesztőhelyen, sorsok mindegyre szűkülő tereiben.

 

Jergović fejezetről fejezetre képes meglepni olvasóit: hol egy korszak vagy színhely életvilágának és sűrű atmoszférájának megteremtésével, hol egy csoportlélektani miniesszével vagy a történetírás margójára szorult jelenségek regényvilágba emelésével, hol ellentmondásos élethelyzetek és zűrzavaros történelmi szituációk tükrözésével, a nyelvi stílusárnyalatok gazdagságával – és legfőképpen áradó mesélőkedvével.

A szerző és a fordító

Miljenko Jergović (1966) horvát anyanyelvűként Szarajevóban született, és 1993 óta Zágrábban él. Évtizedes irodalmi és közéleti jelenléte mára az európai irodalom legnagyobb alakjai közé emelte. Jergović közíróként a szerb Politika című napilap, a Vreme magazin és a horvát Jutarnji list publicistája. Íróként legfontosabb témája a délszláv polgárháború, és senkihez sem fogható, egyéni módon mutatja be ezt a mindenkit érintő társadalmi katasztrófát, és az oda vezető utakat. Számtalan hazai és nemzetközi irodalmi díj birtokosa, a Diófa-házikó című regényéért egyebek mellett megkapta a Jutarnij list legjobb regénynek járó díját, valamint Bosznia és Hercegovina Írószövetségének díját. Művei kapcsán kritikusai kiemelik áradó történetmondását, atmoszférateremtő képességét, prózájának líraiságát, és azt a különös adottságot, mellyel képes megeleveníteni és átélhetővé tenni a történelem színterének eseményeit.

 

Csordás Gábor (Pécs, 1950) József Attila-díjas költő, műfordító, szerkesztő, kritikus, orvosi diplomát szerzett, évekig a pécsi Jelenkor folyóirat szerkesztője, majd főszerkesztője, 1989 után a Jelenkor Kiadó alapítója és vezetője volt, melynek jelenleg is munkatársa. Kritikák, esszék, tanulmányok szerzője, a délszláv, a lengyel, a francia és angol irodalom fordítója. Miljenko Jergović majdnem minden könyve az ő fordításában jelent meg magyarul.

 

Videó

One of the greatest European authors, Miljenko Jergović (Sanje, 20. 12. 2012)

RÉSZLET A KÖNYVBŐL

Szerkesztőség

1088 Budapest, Múzeum utca 7.
Telefon: +36-1-411-0175
szerkesztoseg@harmattan.hu

L’Harmattan Könyvesbolt

1053 Budapest, Kossuth Lajos utca 14-16.
Telefon: +36-1-267-5979
harmattan@harmattan.hu

© 2017 L’harmattan Könyvkiadó Kft.